Freelearning.io Beta

Ísumá peê iyíólou entóki sápuk ó enkití.

Etubúlua ená kíti titó óo Ilturkaná éátâ esôs enyé é enking’asíá. Kérishíé inâ sôs bátisho tenébo ó enkití mótonyî, néretu menóto enkóítóí nálô áng eidipá aimína te oo ildóínyio.

Táyioló ajó káínyoo kinyôr ó mpápá áainosá te enkákenya.

Nétum intóyíe enkúkuû tung’áni naitaakúno kéyieu erétóto. Nérik entíto nabô. Nénang’aré olpayíán oikilíkuana enkárná enyé. Káínyoo nátaasé?

Enkatiní ená nalimú olpayíán otoíuo enkítok intóyie aké, néíture ajokí óre peê eigíl aíú entíto néar metúa, káke óre peê eíú olayíóni náa kéítobíraki ósírúa. Néísik inâ kítok aló aikí enetíi enkáítóyíóní, néiu ilmáo. Ísumá peê iyíólou ajó káa nátaasé.

A story about how people came into being and populated the earth. They rise in snake like form from the depths of a dark cold pool into a sunlit world of colour, undergoing the changes that are needed to live in their new world.

Etíi apá olmaréí óata inkéra uní naáning’ishó. Óre enyamáli sápuk naáta náa te emanoó eitobirúno. Néaku kewaríé aké eásisho amú tenéosh enkólong dáma, néshola. Káke étáng’úárrá enkáyíóní nábo peê élô aíj enkolóng te bóo dáma. Néshol enkólong. Néísinánuo iláláshera lényená, káke étónyúáâ áaretu olaláshe lenyê.

Meyíéú Anansi néng’arie olchoré lenyé olóíkúmá endáa nanyáíta. Néesêk. Néítokí siî nínye oloikumá aitoomón Anansi enkají enyé. Néesêk siî ninyé énaa enaitaásakí. Németikí ényâ ínâ dáa.

Ilkerérin oóímáki intokitín naáítodólu empísha mugieîn ( énaa inamúka, esarng’áb, inkutíti mukatení, ilkiperrát lé olchatá, oldía, enkopíyia) te enkánasá nábo te South Africa